Page 5 - Puskás Híradó 2021 tavaszi lapszám

Puskás Híradó

Biztos vagyok benne, hogy ha a következő beosztáshoz egy tudományos fokozat megszerzését
írták volna elő, Tamás azt is könnyedén teljesítette volna. Zsigereiben volt az újabb és újabb isme-
retek megszerzésének vágya.
Miután közel 40 éves, igen eredményes szolgálat után a haza közvetlen védelme helyett, tudását
a polgári életben kamatoztatta. Még ez évben elhelyezkedett az Öveges József Szakközépiskolába,
ahol hat tanévet tanított munkavédelmet és elektronikát. Azonban nem szakította meg kapcsolatát
bajtársaival sem, azonnal belépett a Budapesti Nyugállományúak Klubja Híradó Tagozatába és a
Puskás Tivadar Híradó Bajtársi Egyesületbe is.

A Híradó Tagozatban meglelte a számára ideális munkapontot. Rendelkezett a hazánkban any-
nyira szükséges kapcsolati tőkével. Neve minden alakulat minden szintjén ismert volt. Az Öveges
szakközépiskola műszaki tanári posztján pedig naprakész kisközösség vezetési rutint szerzett.
Természetes volt, hogy elődjét megbetegedése után Ő helyettesítette, majd a következő választá-
sok mindegyikén egyhangúlag a Híradó Tagozat elnökének választottuk.
Tamás jelszava az „Utánam!” volt. A Tagozatot nem egy tudományos egyesületté, hanem egy
szociális és kulturális fórummá kellett formálnia. Aki ezt megértette követte, aki nem lemorzso-
lódott. Először is készíteni kellett ötéves, éves és havi munkaterveket! Másodszor, a Tagozat kép-
viselőjének minden eseményen nem csak megjelenni, hanem aktívan részt kellett vennie! Minden
pályázatra kérelmet benyújtottunk be. Minden versenyen éremesélyes csapattal indultunk. Min-
den nemzeti ünnepre kitüntetési javaslattal éltünk, mert „nem elég jól dolgozni, annak látszódni
is kell!” A reszortfelelősöknek minden, havonta megrendezendő klubnapon beszámoltak munká-
jukról, majd ismertetették az elkövetkező hónap programját. A klubnapok éves programjából nem
maradhatott ki a farsangi álarcosbál, a nőnapi, az anyák napi és a jubileumi születésnapi köszöntő,
a szépkorúak méltatása és a decemberi évértékelő ebéd. A többi klubnapon mindig aktuális té-
mák, többségében külső előadókkal lettek beiktatva.
Tavasszal – ősszel a múzeumlátogatások, mindig idegenvezetővel lettek megszervezve, melyet
a tagozat fizetett. Nyáron voltak az egy napos kirándulások és strandolás, általában termálmeden-
cés helyen… és így tovább. A Tagozat élete egy meghatározott, jól végiggondolt munkaterv alap-
ján, a vezetőség irányítása és ellenőrzése mellett zajlott. Mégsem volt katonás. Tudomásul kellett
mindenkinek venni, hogy betegek, lakáshoz-ágyhoz kötött bajtársaink is vannak nagy számban.
Őket látogatni szokás, ha lehetséges kis csomag kíséretében. Rendszeres telefonos felhívásuk napi
feladatunkká vált, ahogy sajnos a végső búcsúk is…

Honnan volt Tamásban ez az a hatalmas energia?
Az elkötelezett katona pályájának része az összetartó család, melyet egy megértő feleség szervez.
Bajtársunk, 1968 nyarán vette feleségül Katalint és lakásukba 1971. április 1-én egy kislányt: Krisz-
tinát „meghozta a gólya”. Krisztina jelenleg New-Yorkban él, azonban nyaranta, a szelek szárnyán
hetente látogatja szeretett szüleit. Ő stewardess.
Soós Tamás bajtársunk nyugdíjasként Örökös Tiszteletbeli tagja lett a Híradó Tagozatnak és
a Puskás Tivadar Híradó Bajtársi Egyesületnek, valamint megkapta mindkét egyesület legma-
gasabb, sorszámozott kitüntetését, a „Tagozati Munkáért” és az „Egyesületi Munkáért” érmet is.
Nyugállományú éveiben végzett kiemelkedő munkájáért több miniszteri elismerést kapott, köz-
tük 2009-ben a „Honvédelemért Kitüntető Cím II. fokozatát”. A „Honvédelemért Kitüntető Cím I. fokoza-
tára” 2021. május 21.-ére lett előterjesztve.
Számára azonban ezeknél is fontosabb volt a bajtársaitól, barátaitól kapott szeretet. Utoljára
karácsonyra 12 szeretetcsomagot osztottunk ki kezdeményezésedre a tagozat költségvetéséből a
kisnyugdíjas özvegyek számára. Ha már az évzáró közgyűlés elmaradt, ne spóroljuk meg a juta-
lomkönyvek, a köszöntő virágok árát! Neked volt igazad. Remélem, ugyan ilyen gonddal nekem
is készíted a helyet a többiekkel egy „asztalnál” ott a túloldalon?
Tamás! Nem sietünk, de abban biztos lehetsz, hogy utánad megyünk. Persze jobb lett volna az
idén is együtt, mint tavaly utoljára a Z30-as vonattal Kenesére. Na - jó, Csittény hegyre!
Szia!
A többiek nevében is: l@cib@csi

Dr. Horváth László Ferenc

5
1. szám