Page 3 - Puskas_Hirado_2022_oszi_lapszam

Puskás Híradó

tályvezető, mint távíró vezérigazgató állt. Az osz- ben meghatározták a távíró és távjelző tanfolya-
tálynak három, egy adminisztrációs, egy technikai, mok és gyakorlatok, a tulni iskolában egy vezérkari
valamint egy statisztikai, díjszabási és általános tiszt részére távíró gyakorlaton való részvételének
ügykezelési részlege volt. A segédszervezetekhez költségeit is. A Kereskedelemügyi minisztérium
tartozott a központi távíró-könyvelőség és a köz- részére posta, távírdai és távbeszélő kiadásokra
ponti távíróraktár. 79.213.700 koronát hagytak jóvá. Gyakorlatilag et-
től az időponttól kezdődött meg a korszerű elektro-
Költségvetés mos hírközlés elterjedése a m. kir. honvédségben.
Ahhoz, hogy lássuk az összeköttetés anyagi-tech- A fenti adatokból jól látható, hogy a védelmi
nikai feltételeit, érdemes néhány év adatait kira- kiadások a századfordulótól kezdtek emelkedni,
gadva megnéznünk a közös és magyar állami költ- 1912-től kezdődött meg – a háborúra való felké-
ségvetés vonatkozó adatait. Mivel a tábori posta szülés miatt – azok jelentős növelése. A hírközlési
feladatokat a nemzeti állami posták látták el, a tá- kiadások külön címsorokon is ettől az időtől jelen-
bori távíró és - távbeszélő a magyar korona orszá- nek meg nagyobb számban. A több és korszerűbb
gainak területén a magyar állami hálózatról csat- eszköz megkövetelte a kezelő és anyagi-technikai
lakozott le, így ezekre az adatokra is célszerű egy kiszolgáló állomány növelését is.
pillantást vetni.
Az 1881. évben a Honvédelmi minisztéri- Hazai ipar
um előirányzott (rendes és átmeneti) költségve- Az előzőekben leírtak jól szemléltetik, hogy az
tése 6.625.350 forint volt, közösügyi kiadásokra elektromos hírközlés az állami távbeszélőre és táv-
34.228.266 forintot tervezetek. A következő évek- íróra épült, ezért fontos annak vizsgálata, hogy a
ben a katonai hírközlésre nem, vagy csak kevés m. kir. posta és távírda milyen forrásokról szerezte
számú és minimális mértékű kiadást találtunk. be eszközeit, abban a nemzeti ipar milyen szerepet
A vasút nagyütemű fejlesztését is figyelembe véve vállalt, a gyártáshoz szükséges alapanyagok hon-
– a sínek melletti távíróvezetékekkel együtt – jelen- nan származtak.
tősen növekedett a távíróvonalak hossza és a hír- A távírdának szükséges vashuzalt a Rimamurá-
közlésbe bekapcsolt települések száma. (A távíró- nyi-Salgótarjáni Vasmű Rt., a porcelán szigetelőket
hálózat 1884-ben mintegy 16.000 km vonal- és 61.000 a pécsi Zsolnay-gyár, az oszlopokat a kincstári er-
km vezetékhosszal rendelkezett. Ebben az évben már 335 dők, a vastartókat pedig a magyar királyi központi
távíróállomás működött a postával együttesen, de attól vasmű igazgatósága szállította. A készülékek gyár-
függetlenül. A korszerű műszaki irányítás biztosítása tására az állami távírda Bécsből Budapestre telepí-
érdekében 1887-ben a postai és a távírószolgálatot ösz- tette Weimer Vilmos cégét, akivel 1872-ben szerző-
szevonták.) dést kötött távírógépek szállítására és javítására.
Az 1899-re elfogadott közös költségvetésben a A Puskás testvérek az első központok telepítéséhez
hadikészletek kiegészítése és egyéb szükségletek nem vették igénybe a magyar ipart, a kisebb köz-
kielégítéseként önálló címsorokon a várak távírda- pontokat külföldi alapanyagokból saját műhelyük-
hálózatának kiegészítésére a 22.000 forintnyi össz- ben szerelték össze. A távbeszélő megjelenése az
költség negyedik részeként 4.000 forintot, a tábori elektromos hírközlésben új lehetőségeket nyitott,
távírászat szükségleteire 35.000 forintot terveztek. egyszerűbb, olcsóbb volt, mint a távíró, használat
Korneuburgban az 1883-ban megalakított vasút- külön szaktudást nem igényelt.
és távírda-ezred anyagainak tárolására szolgáló A magyar elektromos távközlés és annak hazai
raktárépület építésére 40.000 forintot terveztek. ipara számára a mai napig is példaértékű és ta-
A hadügyminisztérium 141.003.108 forintos ter- nulságos Baross Gábor kereskedelemügyi minisz-
vezett kiadásait figyelembe véve ezek a költségek ter tevékenysége. Mérnököket vett fel a postához,
elenyészőnek tűnnek. Ugyanakkor a hadsereg és majd az előírt elméleti és gyakorlati képzésüket
haditengerészet más, nem részletezett költségei követően javaslatokat kért tőlük, elfogadta, hogy
között valószínűen szerepeltek hírközlő eszközök- a helyi és helyközi áramköröket a posta építse a
re költségek. továbbiakban. Végső soron a posta, a távírda és a
A korábbi évekhez képest szembetűnő növe- távbeszélő állami intézmény legyen. A postát és
kedés figyelhető meg az 1912. évi állami költség- távírdát 1887-ben összevonta, 1888-ban elfogadott
vetésben. Közös költségekre 101.563.468, a Hon- új távíró törvénnyel új lehetőségeket biztosított a
védelmi minisztérium részére 68.967.366 koronát fejlődéshez. Az 1889-ben jóváhagyott Bécs-Buda-
(a korona 1900-tól lett a Monarchia egyedüli fizetési pest távbeszélő kapcsolat létesítésére, valamint a
eszköze, egy korona két forintnak felelt meg) terveztek. további fejlesztésekre hazai vállalatokat kért fel.
A kibővített távíró tanfolyam berendezésére és fel- A távbeszélő központok, telefonkészülékek, szám-
szerelésére további 1.468.551 koronát irányoztak és névmutatók, borított rézhuzal, ónozott acélhu-
elő, a tulni távíróiskolába már 4 tiszt küldésére zal és elemek szállítására felhívást tettek közzé.
hagytak jóvá költségeket. A részletes költségvetés- A beérkezett ajánlatok alapján biztosítottnak látták

3
XX. évfolyam 2. szám