Page 8 - Puskás Híradó 2020 őszi lapszám
P. 8

Puskás Híradó



          megvettük  a  vonatjegyet  Munkácsig,  de  a  koronaví-  Közel 1000 évet lapoztunk előre
          rus „megölte az utat”. Így csak lélekben helyezhetjük   Buda történetének könyvében
          el Nagy-Magyarország legemblematikusabb pontján: a
          Vereckei-hágónál az összetartozás virágait. Mivel, 1920.
          június 4.-én – tévesen – 10.00-kor állt le Magyarorszá-  Ezekkel a sorokkal emlékezünk meg a városalapító
          gon 10 percre tömegközlekedés, mi 2020. június 4-én    IV. Béla király halálának 750. évfordulójáról
          10:00-ra hirdettük meg a híradók találkozóját:
             „A karantén utáni első összejövetelünket a sza-  Az előző kiránduláson a II. század közepén Aquin-
          bályok szigorú betartásával június 4-én lesz.       cumban  épült  polgárvárosi  amfiteátrum  romja-
             Program: Az aquincumi Polgári Amfiteátrum        it  néztük  meg,  melyet  a  V.  században,  a  hunok
          megtekintése, majd a római parti Hekkmester ha-     „megérkezése” kapcsán hagyták magára a római-
          lainak „elpusztítása” nem feledve, hogy a hal úszni   ak. Most közel 10 kilométerrel járunk délebbre a
          is akar!!!                                          budavári Táncsics Mihály utca 9-ben, a volt „Magna
             Találkozás: Aquincumi hévállomáson 10:00 órakor:  CuriaRegis”  épületében,  melyet  IV.  Béla  király
             Kellemes halazást, sörözést, borozást, fecsegést   (1235–1270.05.03.) a tatárjárás után 1243.-ban kez-
          kívánva: l@cib@csi”                                 dett építeni és az Amerikai Egyesült Államok kato-
             Aquincum egy katonavárosi és egy polgárvárosi    nái 2014-ben hagytak el.
          részből áll. Mindkettő épített magának egy-egy el-     A Királyi Pénzverdét a biztonság kedvéért a ki-
          lipszis alakú amfiteátrumot. Utóbbi volt a kisebbik,   rályi toronyépület alsó szintjére helyezték el. Ezt
          86,5×75,5 méteres tengelyekkel, mely a mai Buda-    is IV. Béla alapította a tatárjárás után 1255-ben és
          pesten a Szentendrei út – Zsófia utca keresztező-   Buda várának török megszállásáig működött. Ká-
          désében, mint szabadon látogatható felújított mű-   roly Róbert és Nagy Lajos egyaránt ezt a „házat”
          emlék található. Meglepő, hogy a 19. században az   használta budai tartózkodása idején. Nagy Lajos
          épületromot még Csigadombnak hívták, melynek        királyunk uralkodási idején, 1381-ben a királyi ud-
          területét föld és növényzet borította. Annak ellené-  var átköltözött a mai királyi palota területére. Ek-
          re, hogy az építményt a középkori és újkori térké-  kor lett a Pálos Rendé a ház.
          pek is feltüntették, feltárását csak 1880-ban kezdték el.  Amikor I. Ferdinánd és Szapolyai János között
             A II. században épített amfiteátrum a polgár-    harcok kezdődtek a magyar királyi trónért, a Budai
          város  falain  kívül,  attól  északra  helyezkedett  el.   Vár is többször ostrom alá került. A harcok alatt ez
          A földamfiteátrumok közé sorolható, mivel a le-     az erődítésszakasz is erősen megsérült. Az 1530-as
          látókat  két  gyűrűfal  közé  döngölt  földből  alakí-  években Szapolyai megerősítette a várfalakat. Ez
          tották ki. Erre tették a lelátó kőpadjait, néhányba   lett az Erdélyi bástya, mely egy a modernebb ost-
          belevésve a tulajdonos nevét. A lelátók részben fe-  romtechnikák ellen védelmet nyújtó, ötven méterre
          dettek voltak, melyre külső rámpán tudott feljutni   előreugró, húsz méter széles klasszikus olaszbás-
          a 6-7000 főnyi közönség. A nézőket az arénától 3    tya.
          méter magas pódiumfal védte. Az arénába két ka-
          pun lehetett bejutni. A nyugati kapun vonultak be
          a gladiátorok, ezért itt állt a sors bizonytalanságát
          szimbolizáló Nemesis istennő szentélye. A viada-
          lok „hulladékát” a keleti kapun távolították el. Az
          amfiteátrumban gladiátorküzdelmek mellett állat-
          hajszákat és sportversenyeket is rendeztek. Mivel a
          városban ez volt a legnagyobb befogadóképességű
          építmény, ezért itt tartották a politikai gyűléseket,
          a városi ünnepségeket, és a császár látogatásakor a
          beszédeket is.
             Az idő pazar volt. 19-en jöttünk össze. Végig fényké-
          peztük egymást a 2000 éves romok között, majd felkere-
          kedtünk és a 34-es busszal elmentünk a Római-partra a
          Hekkmesterhez.                                         Buda török alóli felszabadítását követően a te-
             …  ahol  MEGKEZDŐDÖTT  A  FERGETEGES             rületet feltöltötték, kialakítva a mai járószintet. Ma
          HALPUSZTÍTÁS.                                       is áll az udvaron szürke falaival az 1720-ben épült
                                                              Lőportár, melynek ablakfülkéit rácsokkal zárták le.



          8                                                                                   XVIII. évfolyam
   3   4   5   6   7   8   9   10   11   12   13