Page 16 - Puskas_Hirado_2022_tavaszi_lapszam

Puskás Híradó

az objektum építésén- Szó szerint odajött hozzánk Elköszönt tőlünk és „gyere Anti komám” mondta a
(Itt a szó szerint kicsit fura, inkább erre inkább a jemeni miniszternek (a tolmács bizonyára nem így
simán odajött, vagy a se szó, se beszéd lenne jó és fordította), mentek tovább a vendégekhez.
beszélgetett velünk, nagyon kellemes meglepetés Én a szál virágomon túl, ezzel a történetekkel em-
volt. Még arra is emlékszem, azt mondta mi lesz lékezem rá, hálás vagyok a sorsnak, hogy ismerhet-
azzal a sok szerszámmal kellékkel, anyaggal, ami tem. Feri bácsit.
nem az építkezéshez kellett, „azt itt hagyjuk nekik Alezredes Úr Isten veled, nyugodj békében!
ajándékba”. Még egy közös fényképet is készített
rólunk Szakály Ferenc, a delegáció hivatalos fotósa. Szabó Lajos nyá.kpa.

Gyökerek és szárnyak
(Bánkuti István emlékére)

Katona lányának lenni, főleg ha fiút vártak, nem akinek csak tudott,
egyszerű dolog. Mai világunkban azonban hasz- bár a „lyukas kor-
nosnak bizonyult a fegyelem, önfegyelem, ha- sóba nem töltünk
táridők betartása, titoktartás, precizitás, szoros vizet” mondás
napirend – mely beleivódott mindennapjaimba alapelve volt.
– mindezekért hálás lehetek. Egyetlen lányaként Gyerekkori be-
köszönöm a sorsnak, hogy a „szigorúság” mellett tegségem (asztma)
egy családjáért mindent megtevő, pozitív, derűs, miatt nem vállal-
emberszerető, a világra, tudásra nyitott Apa mel- tak több gyereket,
lett nőhettem fel, s akinek tanításai nem csupán az így minden tudását, készségét nekem szerette vol-
én életembe, ivódtak be, hanem unokáiéba, déd- na átadni. Nem rettent meg, mikor az orvosok nem
unokáéiba is, sőt volt tanítványaim is továbbviszik sok jóval kecsegtették állapotomat illetően, tudta,
azokat. hogy a szeretet sok mindent legyőz. Hálás vagyok,
Ő egy igazi tanító volt. Békésebb időkben kiváló hogy így neveltek, hogy gyökereket és szárnyakat
földrajz-történelem tanár lehetett volna belőle, így adott. Elég korán, 14 éves koromban kiderült, hogy
csak családja, barátai, a nyugdíjas klub élvezhette a pedagógus pályát választom. Bakfisként, egyet-
rögtönzött földrajz és történelem óráit. Hihetetlen len lányként szerettem volna én is divatosan öltöz-
képességekkel rendelkezett. Mikor már nem tudott ni. Sosem felejtem el, hogy akkor leültetett, és elma-
utazni, akkor is szívesen állított össze a Pécsi Hon- gyarázta, hogy a pedagógus minden rendszerben a
véd Nyugdíjas Klub számára kirándulási útvonal- „nemzet napszámosa”, így ő szerencsétlenné tesz
tervet. Gyerekkorától bújta a könyveket, a „Minek engem, ha nekem megadja az utolsó divat szerinti
tanulsz, úgyse viszed semmire” – féle visszahúzó öltözködést, amit majd magamnak nem fogok tud-
mondatok nem hatottak rá, sőt! Nem mindegy, ni biztosítani. Így gyerekfejjel megtanultam, hogy
mire fordítod a makacsságodat, a szabadidődet! – a divat, színház, könyv, hanglemez, hangverseny,
mondta gyakran. mozi, kirándulások stb. nem létszükségleti „luxu-
A Nyugdíjas klubban ismerte meg Gáspár Jó- sokért” külön meg kell dolgozni. Így 14 éves ko-
zsefné Böbét, akivel 23 évig éltek élettársként. Sok rom óta minden nyáron dolgoztam. Hálás vagyok
szép közös élményük, kirándulásuk volt a klubbal, ezért a tanításáért is.
családjaikkal. 1929. november 27-én született Pécsett, Gyár-
A Pécsi Honvéd Nyugdíjas Klub vezetőségi tag- városban. A szűkös anyagi körülmények ellenére
ja volt, míg bírta egészsége, ereje. A Puskás Tivadar örömmel fogadták. Akkoriban még bölcsőde és
Híradó Bajtársi Egyesület tagja volt, büszkén mu- óvoda is alig volt, így édesanyjuk háztartásbeliként
tatta Szepezdi Dezső dedikált könyvét, emlegette nevelte a 3 gyermeket.
volt kollégáját, dr. Lindner Miklóst. Édesanyja horvát, édesapja sváb származású.
Nem volt sok barátja sem ellensége, bár nem Akkoriban nem volt szokás a vegyes házasság,
mindenki viselte jól egyenes beszédét, nyíltságát. ezért úgy kellett megszöktetni édesanyját.
Munkatársai a nevéből játékosan a Bánkutya, majd 1948. június 10-én érettségizett a Pécs Városi Ke-
aztán csak a Kutya becenevet ragasztották rá, ami reskedelmi Középiskolában. Ebben az időben még
hűségét jelképezte. Soha senkinek nem akart rosz- nagy volt a munkanélküliség, szinte csak fizikai
szat, szándékosan senkit nem bántott meg. Még az munkásként lehetett elhelyezkedni (érettségivel ő
őt igaztalanul, vagy haszon reményében bántóknak is volt vagonkirakó, pályamunkás, csillés, matróz),
is megbocsátott, azt mondta, nem lehet egy életen és már 10 éves kora óta a nyári szünetekben is dol-
át haragudni. Mindig másokra volt tekintettel, ön- gozott. A bányában tapasztalt embertelen körül-
magát háttérbe szorította. Mindenkinek segített,

16 XX. évfolyam 1. szám