Page 18 - Puskas_Hirado_2023_osz_25_eves_Jubileum

Puskás Híradó

A HTI elektronikai labor vezetőjének Jáky Jó- A távbeszélővonal 100, 130, 80, 180, 85 és 95 km-es
zsef főhadnagyot (1928-tól a HM 3/d osztályának szakaszokra oszlott. A vonal egy polgári és egy ka-
híradó szakelőadóját) nevezték ki. tonai távbeszélőközpontot, egy (kettő) kéthuzalos
erősítőt, hat (öt) vivőfrekvenciás szűrőberendezést
Jáky 1930-ban és két vivőfrekvenciás végberendezést tartalma-
hadiműszaki törzs- zott. A szerelés, telepítés – a határ és a Kárpát-cso-
kari (hmtk.), 1934- port között megrongált vezetékek helyreállításától
ben hmtk. törzstiszti eltekintve – 4-5 munkanapot vett igénybe.
vizsgát tett, száza- A doni katasztrófa szakterületi okaiként meg lehet ál-
dossá majd őrnagy- lapítani, hogy a híradással szemben támasztott követel-
gyá léptették elő. mények mindig nagyobbak voltak, mint a rendelkezésre
Jáky a katonai rádiók álló technikai eszközök teljesítőképessége. A parancsno-
fejlesztése területén kok egy része nem ismerte a berendezéseket, a rejtjelző
együtt dolgozott eszközök és fedőnévtáblázatok kezelését, idegenkedtek a
Istvánffy (Rainer) nagyobb hatótávolságot biztosító távíró-üzemmódtól. A
Edvinnel, valamint harchelyzet gyakran, élesen megváltozott, mely gyors
Csonka Jánossal, aki átcsoportosításokat, az alárendeltségi viszonyok módo-
benzinmotorral haj- sítását követelte meg. Az ehhez rendelkezésre álló híradó
tott dinamót gyár- erők és eszközök kevésnek bizonyultak. Kovács Gyula ve-
tott katonai rádiók zérőrnagy, a 2. hadsereg vezérkari főnöke a haditapasz-
akkumulátorainak talatokról írt összegzésében a legfontosabb tényezőnek
töltéséhez. a szerzett tapasztalatok érvényesítését jelölte meg, még
akkor is, ha ez a korábbi nézetekkel való gyökeres sza-
Jáky József alezredes kítást eredményez. Kiemelte, hogy korszerű hadsereget
páncélos- és légierők, hatékony tábori tüzérség nélkül
A laborban tervezték meg és kísérletezték ki a nem lehet felépíteni. Hangsúlyozta a korszerű hadve-
Toldi harckocsi, az Ansaldo kisharckocsi és a Csa- zetés követelményeit kielégítő közlekedés és híradás je-
ba páncélkocsi rádió berendezéseit is. Jákyt 1938. lentőségét is. A híradás további korszerűsítését tartotta
október elsejével a HTI IV. szakosztály vezetőjé- szükségesnek. A vezetékes híradó eszközöket tartotta el-
nek nevezték ki. A HTI-nél a rádió berendezések sődlegesnek, a rádiók további tökéletesítése és az irányí-
fejlesztésében Jáky mellett 1930-tól Kerényi István tott rezgésekkel működő készülékek alkalmazása mellett.
főhadnagy (okl. gépészmérnök), majd 1932-től A hadtestparancsnokságoknál is a vezetési és szállás-
Sándorfy Ferenc főhadnagy vett részt. A későbbi- mesteri rész térbeli megosztását, a hadseregnél – a ve-
ekben Sándorfy mellé három polgári alkalmazot- zetési és a főszállásmesteri rész külön települése mellett
tat (Ritter Ödön okl. gépészmérnök, Komporday – egy tartalék magasabb parancsnokság megszervezését
Aurél technikus, majd 1933-tól Römer Alfréd okl. javasolta. (Ez a későbbi harcálláspont, tartalék harcállás-
gépészmérnök) osztottak be. A vezetékes eszközök pont és hadtápvezetési pont elvi felépítést vetítette előre.)
fejlesztésével Lajkó László főhadnagy foglalkozott. Heszlényi József altábornagy, a IV. hadtest parancsnoka
Lajkó fő feladatát a honi légvédelmi jelentő- és ri- a vereség fő okát a nagyobb tartalékok hiányában látta.
asztószolgálat híradásának megszervezése, továb- Deák István ezredesnek, a III. hadtest hír-
bá a Gellért-hegyi sziklaközpont vezetékes köz- adóparancsnokának értékelése szerint a hadtest
pontjának létesítése képezte. híradókatonái szakmai feladataikat becsülettel
A Szovjetunió elleni háború kezdetén a magyar végezték, és mint gyalog harcosok is megállták
katonai híradás addigi egyik legnagyobb műszaki helyüket. A hadtest nagy kiterjedésű hírrendszeré-
feladatai közé tartozott a Budapest–Kolomija kö- nek üzemeltetését, karbantartását, továbbfejlesz-
zötti összeköttetés gyors kiépítése. A honvéd ve- tését, helyreállítását a dermesztő hidegben, súlyos
zérkar és a Kárpát-csoport parancsnoksága között nélkülözések mellett is kitartással, eredményesen
két távbeszélő és két Siemens mechanikus géptáv- végezték. A híradócsapat teljesítményének elisme-
író összeköttetés létesült. A négy 670 km hosszú rését a hadtest vezérkari főnöke és parancsnoka is
összeköttetéshez – a vezetékek végén telepített többször kifejezésre juttatta. A hadtestparancsnok
távírógépeken és távbeszélő-készülékeken kívül – a következő szavakkal méltatta a híradók helytál-
mindegyik távíróvonalon 15, a távbeszélővonalon lását: „A Don menti védelmi harcok alatt a hadtest
pedig 11 közbeeső híradótechnikai berendezésre híradóegységei fenomenális teljesítményt végez-
volt szükség. A távíróvonal Budapestről indulva tek.”
egy 100 km-es, két 160 km-es és egy 250 km-es sza- Már 1941-ben nyilvánvalóvá vált a repülőeszkö-
kaszból állt. A vonalon egy Siemens távíróközpont, zök szubjektív észlelésének alacsony hatékonysá-
négy hangfrekvenciás távíró-berendezés, hat négy- ga. Szükség volt egy objektív eljárás bevezetésére,
huzalos erősítő és négy távolsági csatlakozó volt. melynek eszközeként a rádiólokátort határozták

18 XXI. évfolyam 2. szám