Page 2 - Puskas_Hirado_2024_tavaszi_lapszam
P. 2
Puskás Híradó
Híradással szembeni követelmények
a 60-as évek elejétől 1980-ig
A magyar katonai híradás története III. kötetének (1300 db), az
(a második világháború végétől 1980-ig) meghatá- R-1251 (444 db)
rozó része a címben jelzett időszak, a nemzetközi vevőberendezé-
helyzet, a Varsói Szerződés (VSZ) Egyesített Fegy- sek és az R-401M
veres Erők (EFE) által javasolt feladatok szerteága- gépkocsiba szerelt
zó követelményekkel szembesítették a híradó szol- rádiórelé állomá-
gálatot és a Magyar Postát. sok (476 db) szá-
A döntéshozók reális veszélynek ítélték a tö- ma is. Az R-130,
megpusztító – nukleáris és vegyi – fegyverekkel az R-140 rádióál-
vívott háború kirobbanását, a szövetségi és nem- lomások, a kor-
zeti szinten való felkészülés állami és ezen belül szerű 12 csatornás
katonai feladataira való felkészülés állapotát év- rádiórelé állomá-
ről-évre azonosították és határozták meg a további sok berendezé-
teendőket. Szinte valamennyi feladatnak volt hír- seinek (RDM-12
adási része, illetve az azokból származó követel- SRP, H-12) gyár-
mények a híradással szemben. 1962-től a Honvé- tása kis darabszámban 1969-1970-ben kezdődött.
delmi Bizottság (HB) (előtte Honvédelmi Tanács) 1962-ben három ország (Magyarország, Lengyelor-
ráruházott hatáskörben látta el a Minisztertanács szág, Csehszlovákia) együttműködésében többcsa-
(kormány) ország védelmével kapcsolatos felada- tornás URH rádiórelé állomás fejlesztése indult el.
tait. A HB elnökből (aki a Minisztertanács elnöke) A magyar fél a H-12M 12 csatornás vivőberendezés
és a kormány által kinevezett 4 tagból állt. Az EFE (Buda), a csehszlovák fél az RDM-12SRP (Duga)
Törzs vonatkozó javaslataiból származó feladatok rádióberendezés, a lengyel fél a 3-6 csatornás be-
végrehajtására a HB rendelkezett. Jelen írásunkban rendezés fejlesztését vállalta, a Buda berendezést
röviden felvillantunk néhány területet, amelyek az Elektromechanikai Vállalat, majd a Távközlési
meghatározták ennek a húsz évnek a szakterületi Kutatóintézet fejlesztette ki. A továbbfejlesztésre
teendőit. és gyártásra a KGM a Telefongyárat jelölte ki.
Híradó eszközök gyártása
A katonai együttműködéssel párhuzamosan a
KGST Hadiipari Együttműködési Állandó Bizott-
sága 1958. augusztus 25-én elfogadta, hogy az
R-104, R-105, R-108, R-109 és R-114 rádiók előál-
lítása Székesfehérvárra kerüljön. Magyarország
(1960. évi döntés alapján) hétféle eszköz – rádió-
állomások, rádiórelé állomások, televíziós és táv-
író-berendezések – gyártását kapta meg. A magyar
híradástechnikai ipar 1961-1970 között jelentős
számban állított elő katonai híradó eszközöket.
A kiemelt híradástechnikai haditechnikai termékek Székesfehérvárott az R-125 hadosztály pa-
száma az évenkénti tervteljesítésről szóló jelenté- rancsnoki-törzs rádióállomás gyártását 1963-ban
sek alapján az időszakban összesen 41 718 db volt. kezdték meg. 1967 májusában a magyar KGM és
A legtöbb berendezést 1963-ban (6866 db) és 1969- a lengyel Nehézipari Minisztérium egyezményt írt
ben (6603 db) gyártottak. Legnagyobb számban az alá az R-140 gépjárműbe épített közepes teljesítmé-
R-105D (R-105DM) rádióállomások, az UM-2 telje- nyű RH front- és hadsereg-rádióállomás gyártásá-
sítményerősítők (5804 db), az URH rádiótelefonok ra. A magyar fél az R-155P vevő, a vezéroszcillátor,
(3689 db a BM részére), az R-108D rádióállomások az R-405 rádiórelé, a távvezérlő berendezés (VPU)
(1601 db) és az R-125 parancsnoki rádióállomá- és az R-105D rádióállomást gyártotta. A Honvédel-
sok (1453 db) készültek el. Jelentős volt az R-1250 mi Bizottság 1965 októberében döntött a modern
2 XXII. évfolyam 1. szám
