Page 4 - Puskas_Hirado_2024_tavaszi_lapszam

Puskás Híradó

nai vezetés működőképességének fenntartása tö- Az MN Központi Harcálláspont (MNKH) 1968.
megpusztító fegyverek alkalmazásának viszonyai november 15. 08.00-kor kezdte meg működését.
között, ennek érdekében – a hírrendszerrel együtt Az MNKH-t a katonai felső vezetés további tökéletesí-
– védett vezetési pontok kiépítése. tése, a háborús helyzetre való áttérés időszakában a
A védett vezetési pontok kialakítására, egyebek folyamatos vezetés biztosítása érdekében új vezeté-
között híradásuk létesítésére már az 50-es évek si pontként (H-3) hozták létre a K-I/A objektumban.
végén rendelkezett a Honvédelmi Tanács, a léte- Békében ellátta az MN legmagasabb hadműveleti
sítésük helyzete folyamatosan napirenden szere- szolgálatát, veszélyeztetettségi időszakban irányí-
pelt a későbbi HB ülésein. A legfelsőbb állami és totta a néphadsereg és a polgári védelem katonai
pártvezetés minősített időszaki tevékenységének alakulatainak harckészültségbe helyezését, a moz-
feltételeit a „K” vezetési rendszer biztosította. gósítás végrehajtását, a kijelölt csapatok felvonulá-
A rendszer részét képezték a védett és nem védett sát, valamint a szövetséges csapatok átbocsátását
vezetési pontok („K” objektumok: K-I, K-I/A, K-II), a vezérkar háborús vezetési pontjai működőké-
az objektumokba beépített hírközpontok, az össze- pességének eléréséig. Háborús időszakban az MN
köttetéseket biztosító vezetékes és vezetéknélküli operatív tartalék vezetési pontjaként (H-3) műkö-
(mikrohullámú) hírhálózatok. A rendszer minősí- dött, egyben kiegészítő feladatokat látott el az MN
tett időszakra előkészített hálózata a „K-600” szám- háborús vezetési pontjának (H-1) tehermentesítése
jeles hálózat volt. érdekében.
Az állandó telepítésű hírrendszerhez tartoztak
a katonai felső vezetés háborús időszakra előké- A lakosság légi és RBV riasztási
szített védett és nem védett vezetési pontjainak rendszere
(H-1, H-2, 1968-tól H-3) hírközpontjai, melyek postai A honvédelmi miniszter 1976. november 9-én új
személyzettel kiszolgált rendezőkből és csatorna- utasításban szabályozta az ország lakosságának
képző elemekből, valamint távbeszélő-, géptávíró-, riasztási rendjét. Ennek értelmében az ország légi,
titkosító- és rádióvevő-vezérlő központokból álltak. valamint radiológiai, biológiai, vegyi (RBV) riasz-
A rádióadó-központokat minősített időszakban a tása és a lakosság értesítése érdekében az 1. Honi
15. önálló híradóezred tábori eszközökkel telepítet- Légvédelmi Hadsereg-parancsnokság és a Polgári
te. A hírközpontok békeidőszakban nem üzemel- Védelem Országos Parancsnokság közös feladatot
tek, a működőképesség fenntartását, a harckészült- hajtott végre. Az 1. honi légvédelmi hadsereg-pa-
ségi tervekben előírt összeköttetések, áramkörök rancsnok feladata a légiriasztás elrendelése, a pol-
előkészítését, elrendelt módosítását csökkentett gári védelem országos törzsparancsnoka feladata
békeállomány végezte. Ezekről a vezetési pontok- pedig a lakosság RBV riasztásának, értesítésének
ról gyakorlatot – a híradó áramköri gyakorlásokat végrehajtása volt. Az 1. Honi Légvédelmi Hadse-
kivéve -– nem vezettek, hadműveleti állomány be- reg-parancsnokság Központi Harcálláspontja ál-
települést nem hajtott végre, a tervezésbe csak a landó kapcsolatot tartott a Polgári Védelem Orszá-
legszükségesebb állományt vonták be. gos Vezetési Pontjával, a harcállásponton a riasztás
A katonai felső vezetés minősített időszaki hír- elrendelésére stúdió volt kialakítva, ahonnan köz-
adásának biztosítására 1967-ben jóváhagyták a vetlen szolgálati és vezérlő áramkörök működtek.
„V-500” előkészített számjeles hálózat létesítését. A riasztási rendszer működőképességét rendszere-
A hadműveleti tervekkel összhangban ezek az sen ellenőrizték.
áramkörök biztosítottak vezetékes távbeszélő- és
géptávíró-összeköttetést a védett és nem védett Harckészültségi rendszer

vezetési pontokra („H” objektumok) kitelepülő ve- A harckészültségi feladatok végrehajtására, az erők
zetési törzsek számára egymás között, az elvonuló és eszközök megóvása érdekében, valamint a cso-
katonai szervezetek tábori vezetési pontjaival. portosítás javítása érdekében a katonai szervezetek
A Honvédelmi Bizottság több alkalommal ho- részére harckészültségi körleteket (állásokat, repü-
zott határozatot a Magyar Rádió és a Televízió M lőtereket, vezetési pontokat, háborús működési he-
időszaki működéséről, a rádió- és televízió-adó- lyeket jelöltek ki (tartottak fenn). A harckészültségi
állomások tartalék-, illetve szükségáramforrással körleteket döntően a helyőrségektől 10-15 km-re
való ellátásáról, a K-I védett vezetési pont állan- jelölték ki. Alkalmazásukat békeidőszakban elő-
dó stúdióberendezéseinek, valamint gépkocsiba készítették. A harckészültségi körletek híradását
szerelt mobil stúdióberendezések beszerzéséről. a Magyar Postával együttműködésben készítették
A Magyar Távirati Iroda (MTI), a Magyar Rádió és elő, a vezetéshez szükséges áramköröket az ún.
Televízió kijelölt állományának K-I-ben történő el- „LAVINA” jelszavas dokumentációk tartalmaz-
helyezésének biztosítására a honvédelmi miniszter ták. Az áramkörök döntő mértékben a körzetben
kapott feladatot. M esetén egyes stúdiók vidékre lévő kisegítő hírközpontokhoz csatlakoztak, illetve
(Lillafüred, Nyíregyháza, Diósd, Apc, Tarcal, Kis- pont-pont közötti vonalak voltak. A körletekben
telek) települtek. a csapatok a kijelölt postai objektumokhoz tábori

4 XXII. évfolyam 1. szám